Az újjászületésre való megemlékezés, egyben a tavasz elérkeztének ünnepe is, amely kiváló alkalom arra, hogy a családunk körében ínycsiklandó fogásokkal kényeztessük magunkat.

Minden népnél számos hagyomány kötődik a Húsvéthoz, mert a tavasz eljövetelének ünnepét már a keresztény hagyományok kialakulása előtt is megtartották. A Húsvéthétfő nálunk például a locsolkodás ünnepe, melynek pontos eredete nem ismert, de a hozzá kötődő, eredetileg forrás-, illetve kútvizzel történő locsolás feltehetőleg megtisztító jellege miatt került be a hagyományok közé. A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Napjainkban különféle ételekkel, italokkal látják vendégül a locsolókat, akik festett vagy csokoládéból készült tojást, esetleg nyuszifigurát vagy aprópénzt kapnak.

Húsvét alkalmával hagyományos ételeink a sonka és a tojás, valamint a bárányhúsból készített fogások, és a finom foszlós kalács.

A húsvéti tojás
A tojás az új élet szimbóluma, melynek megfestése ősi hagyományokra vezethető vissza. Afrikában  találtak már olyan 60 ezer évvel ezelőtt készített, díszes tojásokat, amelyeket a tavaszköszöntő szertartások alkalmával használtak. Az ősi Egyiptomban, illetve krétai és mezopotámiai kultúrákban a tojást az újjászületéssel és a királyi státusszal azonosították, és az ősi egyiptomiak és sumérok sírjában gyakran helyeztek el gazdagon díszített tojásokat, illetve arannyal és ezüsttel bevont, tojásokat formázó alkotásokat.

Az ókori görögök és rómaiak is festett tojással ünnepelték a tavasz érkeztét, majd a kereszténység a 13. század folyamán a húsvéti ünnepekhez kötötte a tojást, amelynek piros színe szimbolizálta Jézus Krisztus emberiségért kiontott vérét. A húsvéti tojás fogyasztásához a parasztságnál hiedelmek is fűződtek, jótékony hatást tulajdonítottak neki, és héját akár mágikus tárgyként is felhasználták.

A sonka
A sonka Magyarországon régóta a hagyományos húsvéti étrend része. Fogyasztják hidegen tormával és hónapos retekkel, illetve egyéb zöldségekkel, de lehet belőle meleg előételt is készíteni.

Bárányhús
Érdemesebb minél fiatalabb bárányhúst vásárolnunk, mert a fiatal bárány húsa kevésbé zsíros, és sokkal ízletesebbre süthető. Ha idősebb állat húsát kapjuk, a hús könnyen rágós maradhat.

Tippek az egészséges menü összeállításához
– Ha hidegtálakat készítünk, amelyhez péksüteményeket is felszolgálunk, akkor igyekezzünk teljes egészében vagy részben teljes kiőrlésű lisztből, vagy rozsliszt hozzáadásával készült kenyeret, zsemlét választani.
– A húsvéti ételekhez sok helyen szolgálnak fel majonézes salátákat, amelyek zsírtartalma sok esetben magas lehet. Helyettesítsük a majonézt zsírszegény natúr joghurttal készült salátaöntettel, és használjunk ezekhez az ételelekhez általában is több zöldségfélét.
– A desszerteknél használjunk inkább teasüteményeket, amelyek mivel apró méretűek, általában nem is olyan kalóriadúsak mint nagyobb habos, krémes társaik. Emellett szolgáljunk fel friss gyümölcsöket az asztalnál, és kalóriadús sütemények helyett inkább vásároljunk egy-két egzotikus gyümölcsöt, amelyeket művészien szeleteljünk fel. Egyszerű, de látványos lehet a csokoládéba mártott eper felszolgálása is.
– Az ünnepek alkalmával amellett, hogy jó néhány bevált fogást elkészítünk, kísérletezzünk bátran új ízekkel, elkészítési módokkal – lehetőleg cukor- és zsírszegény formában. Kiváló módszer lehet erre a Smak áfonyás torma vagy tejszínes torma hozzáadása a megszokott húsvéti menühöz.